A napelem szempontjából az energiatermelés a fontos, az akkumulátor szempontjából pedig a tárolás. Ez a két nagy energiával foglalkozó eszköz miért is ne működhetne együtt? Az akkumulátor egy rendkívül régóta ismert elektronikai eszköz, ugyan régebben kisebbek voltak a méretek, mint manapság. Az akkumulátorok eddig számítógépekben, telefonokban és órákban voltak megtalálhatók, természetesen a méretük és a teljesítményük az adott eszközhöz volt szabva. Egy idő után megjelentek a hosszabb energiatárolást és nagyobb teljesítményt igénylő rendszerek. Az akkumulátort gyártó cégek természetesen igyekeztek olyan módszereket kitalálni, melyek segítségével a lemerülés idejét el tudják tolni későbbre, bár ez csak ideiglenes megoldás lehet. Az első elektromos gépjárművek megjelenésekor a lehetőségek és az igények között rendkívül nagy különbség volt tapasztalható. Éppen ezért a Tesla cég alapítóembere, Elon Musk, valamint Warren Buffet, aki az egyik leggazdagabb ember a világon, befektették a pénzüket egy akkumulátor gyárba.
Ezzel azt kívánták elérni, hogy a napelem rendszerek terén az energiatárolásra szempontjából fejlődjön az akkumulátorok piaca, így nagy kapacitású és új fejlesztésű akkumulátorokat kívántak gyártani. Ennek köszönhetően valószínűleg a nem túl távoli jövőben eljöhet az az idő, hogy az otthonunk teljesen önellátóvá tud válni az energia segítségével, hiszen a napelem gyűjti az energiát, az új fejlesztésű akkumulátorok pedig hosszú távon tárolják azt. Mégsem annyira távoli jövő viszont Németországban ez az elképzelés, sőt, inkább már realitásként beszélhetünk róla, hiszen Szász-Anhalt tartományban egy akkora akkumulátor rendszer épül, amely képes eltárolni egy teljes település energiaszükségletét. Ez az akkumulátor a település szélenergia és a napelem által megtermelt napenergia tárolását fogja megoldani.
A világban azonban nem csak családi ház méretű napelemes erőművek épülnek, hanem hatalmas, MW méretű erőművek is. És ebben a méretben már komoly kihívás az akkus tárolás, se költségszinten, se fizikai korlátai miatt nem tűnik járható útnak. Itt jöhet szóba a másik nagyon izgalmas téma: a szintetikus gáz, vagy P2G technológiák.
A villamosenergia gázzá tárolása régóta ismert, ebből is a legismertebb a víz hidrolízisével hidrogén előállítása, ami utána teljesen tisztán és CO2 kibocsátás nélkül újra energiává alakítható. Azonban a hidrogénnel több gyakorlati problémát sem sikerült még megoldani, a tárolása nehézkes, és egy teljesen új rendszert kell felépíteni az előállítás, elosztás-szállítás és felhasználás területén.
Emiatt is izgalmas G2P fejlődési irányok másik területe, a szintetikus metán és szintetikus földgáz előállítása. A szintetikus gáz számos előnyt rejt magában:
• a villamosenergiával szemben a gáz tárolása szinte megoldott kérdés. Például csak Európában minden ország komoly gáztározó kapacitással rendelkezik, amik révén akár hónapokra is tárolni lehet nagy mennyiségű gázt a föld alatti tárolókban. Magyarország ebben például kiemelkedően jó tárolási lehetőségekkel bír.
• szezonális kiegyenlítést nagymértékben segítheti a napelemes rendszereknél: a nyári, napsütéses plusz termelés gáz tárolásával könnyen átvihető a téli időszakra is.
• a gáz szállítása megoldott és olcsó: egész Európában könnyen eljuttatható, és a villamosenergia szállítási veszteségéhez képest (nagyobb távolságon) gazdaságosabb is
• nem kell új infrastuktúra: gázvezetékek mindenhova eljutnak, szinte minden házhoz Európában, tehát nem kell új rendszert kiépíteni, mint a hidrogén esetén. Ráadásul a gáz felhasználása és akár újra villamosenergiává alakítására is kialakult mára, ipari méretben pedig rendkívül kifinomult, és magas hatásfokú hatásfokú erőművek és gázmotorok rendelkezésre állnak ma is.
Nem véletlen, hogy az áram gázzá alakításával és gáztárolási megoldásokkal a világ legnagyobb cégei is fantáziát látnak: a nagy áramszolgáltatóktól (EON, EDF) a villamossági cégeken át (AEG, Siemens) egészen az autógyárakig sokan dolgoznak ezen.