Műszaki kontroll, támogatás

Felelős műszaki vezetőnek minden olyan építkezésen tevékenykednie kell, amelyet engedély alapján végeznek. Felelős műszaki vezető az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy. Tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat. Jogszabályok szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. Használatbavételi engedély megszerzéséhez elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása.

A villanyszerelési munkát a felelős műszaki vezető irányítja.

• Figyeli a vonatkozó szakmai szabványok és rendeletek betartását
• Csak a megfelelő minőségű anyagok beépítését engedi
• Az építési napló vezetését ellenőrzi
• Szakszerűen szervezi meg a munkafolyamatokat
• A kivitelezés során a minőségi, munkavédelmi, egészségügyi és technológiai követelményeket és előírásokat betartatja.
• Figyel a villamos terv szerinti munkavégzésre, az eltéréseket naplóba rögzíti.
• Átadás-átvételi eljárásban való közreműködés és nyilatkozattétel.
• Alvállalkozói teljesítés igazolás
• A szakági felelős műszaki vezetőkkel való kapcsolattartás, egyeztetés, koordinálás.

Az építtetőnek, az egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületek építésénél a tervezési szerződésben, írásbeli megállapodást kell kötnie a tervezővel, tervezői művezetés végzésére. Olyan természetes személyeknek, akik saját maguknak építenek családi házat, -2019.10.24.-e utáni szerződéskötés esetén- a tervezői művezetés igénybevétele nem kötelező.
•    Tervet, valamint tervezői művezetést csak a 266/2013 (VII.11.) kormányrendelet szerinti megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készíthet, ill. végezhet.
•    A tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.
•   A tervező minimum 6 tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. Amennyiben a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a tervező alvállalkozóiként látják el, a minimum 6 alkalomba beleszámítanak a szakági tervezők művezetési alkalmai is.
•    A munkadíjat jogszabályban rögzített hatósági ár szabályozza, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (3) pontjában foglaltak szerint.
•    Az építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-építési naplóhoz és biztosítja az építési helyszínre a bejutást.

A művezetési alkalmakat az épület jellege, a helyszíni adottságok és a kivitelezés sajátosságai alapján a tervező és az építtető szerződésben határozza meg. A kötelező 6 alkalmon kívül javasolt még a gépészeti és elektromos munkák, a szigetelések és egyéb szakipari munkák ellenőrzése.

Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése.
Tervezői művezető az általa tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles az e-építési naplóba 24 órán belül rögzíteni. A tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra. Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szüntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.

A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem láthat el. Ilyen jellegű felelősséget nem vállalhat.

Az érintésvédelem / áramütés elleni védelem felülvizsgálatát  a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet írja elő kötelező jelleggel:

"A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem / áramütés elleni védelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a tulajdonos / üzemeltető a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. Az ellenőrző felülvizsgálatot, az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.”

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

• áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel
• kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel
• a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel 
• egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

Miért fontos az érintésvédelmi felülvizsgálat és minősítő irat?

Az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) célja: az elektromos, vagy nem elektromos berendezések érinthető részei meghibásodás, vagy üzemszerű működés közben ne kerülhessenek feszültség alá.

Kevésbé szárazan fogalmazva: pl egy kávéfőző fém részei a kávéfőző fűtőbetétjének meghibásodása esetén feszültség alá kerülhetnek (rázhatnak), ha a kávéfőző érintésvédelme nem megfelelő. Ha a kávéfőző érintésvédelme (földelése) megfelelő akkor a fűtőbetét testzárlata esetén lekapcsol a kismegszakító, tehát az érintésvédelmi rendszer megóvott valakit egy áramütéstől.

Az érintésvédelemhez tartozik az EPH is.

Mi az EPH?

EgyenPotenciálra hozó Hálózat. Egy létesítmény, épületben és azon kívül található nagy kiterjedésű fém felületek, csőhálózatok egyenpotenciálú összekötése.

Tehát egy épület beton alapjában, vagy szerkezeteiben lévő vasszerkezet, egy vas lépcső, egy nagyobb fém ajtó, egy fém polcrendszer, a víz, gáz, fűtés, egyéb csőhálózatok legyenek fémesen összekötve.

Miért szükséges?

Egy fém polcrenszer bekötése: előfordulhat, hogy a polcrendszeren egy elektromos eszközt használunk (mikrohullámú sütő). Maga a sütő érintkezik a fém polcrendszerrel, meghibásodás esetén a polc feszültség alá kerülhetne, ha nincs EPH. A sütő, vagy a hosszabbító kábele becsípődhet a polc lábai alá, vagy a polc mögé, a kábelt a polc éles részei ki is dörzsölhetik. Ha a polcrendszer az EPH rendszerre van kötve, a felsorolt hibák esetén a kismegszakító lekapcsol.

Életünk egyik legfontosabb kifejezése a modernizálás.

Modernizálás = Újjáalakítás. Az új, korszerű körülményeknek megfelelővé tétel.

Ez természetesen nagy hatást gyakorol a villamos szakmára is, mely napról-napra változik, fejlődik. A régi  elektromos hálózatokat, vezetékeket, szerelvényeket, biztosítékokat cserélni és bővíteni kell, hogy megfeleljen a technika vívmányai által előállított eszközök biztonságos használatának.

Ma Magyarországon a lakások, házak, ipari létesítmények többségének elektromos hálózata elavult minden szempontból. Ha felújításról döntünk, az villamos rendszert sem hagyhatjuk érintetlenül. Ahogy nő az igény a kényelmesebb életre - amelyet az elektromos eszközeink nyújtanak-, úgy nő a fogyasztók száma is a háztartásokban, ezzel együtt az otthonunk áraméhsége is. Ennek megfelelően az elektromos hálózat is fejlesztésre, modernizálásra szorul.

Elavult elektromos hálózat felújításának a fokozatai:

A régi elektromos hálózat felújításának több lépcsője létezik, egészen a kisebb átalakításoktól a komplett cseréig. A felújítás szintje függ a hálózat állapotától, és a megrendelő igényeitől.

A teljes felújítás során 100%-ban eltávolításra kerülnek a vezetékek, csövek, kötődobozok elektromos szerelvények, a dugaljaktól a biztosíték tábláig minden. A régi villanyszerelés teljes felújítása rendszerint a lakás, vagy épület komplett belső felújításával is jár. Ugyanis ebben az esetben sok bontási munkálat van. Ilyenkor újragondolásra kerül a nagyfogyasztású háztartási gépek, a dugaljak, lámpatestek, kapcsolók mennyisége és elhelyezése. A komplett gyengeáramú rendszer is falba süllyesztve kerül kiépítésre, párhuzamosan az erősáramúval. A villanyszerelés végeztével, egy teljesen új elektromos hálózatot kap a megrendelő, mely a villanyszerelés szabványainak, és az ügyfél elvárásainak és igényeinek maradéktalanul megfelel minden szempontból.

Részleges felújításáról abban az esetben beszélünk, ha a lakás vagy ház egy-egy áramköre, szerelvényei kerülnek cserélésre, vagy plusz áramkörök kerülnek beépítésre. Új áramkör kiépítésére adhat okot például egy új mosogatógép, villanytűzhely, aminek a bekötése nem valósulhatna meg az adott körülmények között. Fontos megjegyezni, hogy a villanyszerelőnek ellenőrizni kell az érintetlen áramköröket is, hogy megfelelnek-e az aktuális szabványoknak. Vagyis, a komplett villamos rendszeren felülvizsgálat történik, még akkor is, ha a tulajdonos ezzel a feladattal nem bízza meg a villanyszerelőt.

Vezeték áthúzás akkor történik, ha a megrendelő nem szeretné komplett lakását, vagy házát felújítani, de az áramkörök cseréje nem tűr halasztást. A vezeték áthúzás mindig a lehető legkisebb rombolással, bontással jár. A lámpa kiállások, kapcsolók, dugaljak többsége nem kerül áthelyezésre, az eredeti helyükön maradnak. Az áthúzhatóság nagyban függ az előző villanyszerelő védőcsövezési technikájától. Amennyiben a csövezés könnyen átjárható, a vezeték áthúzás szinte megy magától. Azonban sajnos ezek a csövek nem mindig átjárhatóak, ebben az esetben szükségessé válnak kisebb bontások. A vezeték áthúzás végeztével, rendszerint a biztosíték tábla és az elektromos szerelvények lecserélésre kerülnek.