Mit kell tudni a napelemes rendszerekről?

1. Mi a napelem adó?

A napelem adóként elhíresült környezetvédelmi termékdíj nem más, mint egy 2011 óta tövényben lévő bizonyos termékek után kötelezően befizetendő adónem, mely egyszeri és a forgalmazót terheli.

Idézet a 2011. évi LXXXV. törvényből:

"Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését".

Röviden összefoglalva, a napelem adó, azaz a környezetvédelmi termékdíj a környezetszennyezés csökkentését hivatott szolgálni.

A környezetvédelmi termékdíjköteles termékek a következők:

•    az akkumulátor;
•    a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);
•    az egyéb kőolajtermék;
•    az elektromos, elektronikai berendezés;
•    a gumiabroncs;
•    a reklámhordozó papír;
•    az egyéb műanyag termék;
•    az egyéb vegyipari termék;
•    az irodai papír.

2. Mit jelent a napelem esetében?

A napelem a szórakoztató elektronikai cikkek mellé lett besorolva, az elektromos, elektronikai berendezések közé. Ez azt jelenti, hogy 114 Ft/kg napelem adó (környezetvédelmi termékdíj) terhel minden napelem modult.
A napelem adó 2015. január 01-től hatályos, egyszeri, a forgalomba hozáskor a forgalmazót terheli.

Az elmúlt években a napelem ár jelentős változáson ment keresztül, a vásárlók szempontjából igencsak pozitív irányba.

A napelemek ára a 2009-től kezdődő hatalmas kereslet hatására nagymértékben csökkent, nagyjából a felére. A Távol-Keleten ebben az időszakban rengeteg napelem gyártósort hoztak létre, amik azóta ontják magukból a napelem alapját képező szilícium lapokat. A világpiacon közben hirtelen megsokszorozódott a gyártók száma, emiatt a nyugat-európai gyártóknak is csökkenteni kellett a napelem árakat és minél inkább felvenni a versenyt a kínai gyártók olcsóbb napelemeivel.

A napelem ár megtérülése

A napelem árak csökkenésével egy időben egy másik pozitív jelenség is zajlik a piacon: a napelemek teljesítménye és megbízhatósága határozottan és folyamatosan emelkedik.
Így a napelem árával szembeállítható megtérülés, vagyis hogy mennyi idő alatt térül meg a napelem ára, folyamatosan javuló képet mutat.

Ezért kiemelkedően fontos, hogy amikor a napelem árát vizsgálja, akkor a teljes beruházás megtérülését is állítsa szembe a költségekkel!

 Mit is jelent a napelem ára?

A napelem áráról leggyakrabban egy tetőn elhelyezkedő napelem tábla jut eszünkbe. Ez teljesen érthető, hiszen ez látszik és ha a tulajdonos felnéz a tetőre, erre lehet büszke és elégedett.
Önmagukban viszont a napelemek nem fognak számunkra energiát termelni. Ahhoz, hogy egy jól működő napelemes rendszerünk legyen, amely 25-30 évig képes kiszolgálni minket, és hosszú távon biztosítani az olcsó villamos energiát, nem csupán a napelemekről illetve a napelem áráról kell beszélnünk, hanem a komplett rendszert egyben vizsgálni. (Illetve a följebb említett megtérülést is.)
A napelemes rendszer azon túl, hogy három fontos részből áll, úgy mint napelem, inverter és tartószerkezet, több apró részlet is ugyanolyan fontos a hosszú távú működés szempontjából. Az apróságok, amik már kevesebbszer kerülnek szóba napelemes rendszer esetén, a következők:
•    A tartószerkezet teljes mértékben rozsdamentes, minőségi anyagból készüljön.
•    A telepítési munkálatok során olyan módon kerüljenek fel a napelemek illetve a tartószerkezet, hogy a tető 25 év múlva se ázzon be.
•    A telepítési munkálatokra vállalt garancia.
•    Az inverter garanciája alapvető elvárás, de a garanciális háttérszolgáltatást is megbízhatóan vállalja a forgalmazó?
•    A csatlakozó szerelvények, kábelek és kábelvédő csövek mind teljes mértékben UV és időjárás álló anyagból készüljenek.
•    A kiegészítő elektromos eszközökre – úgymint leválasztó kapcsoló illetve túlfeszültség levezető – is érvényes-e a garanciaszolgáltatás, megbízható gyártó termékei lettek-e beszerelve?
•    A korrekt áramszolgáltatói ügyintézés, amely magában fogalja az ügymenet végigkövetését a telepítéstől a módosított hálózati szerződések megkötéséig, illetve a kétirányú (ad-vesz) mérőóra cseréjéig.
Amire mindenképpen figyeljen!
Összegezve nagyon fontos, hogy amikor a napelemes beruházás mellett dönt, akkor az ár tekintetében ne csupán magának a napelemnek, mint különálló elemnek az árát vizsgálja, hanem feltétlenül nézze meg a kapcsolódó technikai eszközök minőségét és árát is, illetve a teljes beruházás megtérülését.

Pályázat, állami támogatás, finanszírozás

Napelemes rendszer megvalósításán töri a fejét, de nincs meg rá az anyagi kerete? Ne adja fel álmait!

Európai Uniós forrás:

Lakossági pályázatok
Társasházi pályázatok

A napelemek hatásfoka az alapanyaguktól és a gyártási technológiától függ. A kereskedelmi forgalomban kapható napelemek alapanyaga túlnyomó többségben szilícium. Ez a legnagyobb tételben elérhető alapanyag, ezért a legolcsóbb. Szilícium az alapanyaga a legtöbb általunk használt félvezetőnek, amik megtalálhatóak a számítógépek, telefonok processzoraiban, memóriáiban  stb.
Szilícium alapú napelemekből 3 típust különböztetünk meg, ezek a monokristályos, polikristályos és amorf szilícium vagy vékonyréteg  típusú napelemek. A monokristályos napelemek gyártásakor egy kristálytömböt növesztenek, amit szeletelnek, majd többszöri felületkezeléssel érik el a megfelelő fizikai paramétereket. Az egykristály előállítása nagyon energiaigényes folyamat, viszont így kb 16-18%-os hatásfok érhető el. A polikristályos napelemek gyártástechnológiája nagyon hasonló az egykristályos napelemekhez. A polikristályos jelentése sok kristály, azaz nem egy homogén kristálytömb növelése a cél, hanem hogy sok kisebb kristályból álljon a napelem. Ez kevesebb időbe kerül, ezáltal kisebb az energiaigénye is. Jellemzően a polikristályos napelemek hatásfoka 14-16%. A vékonyréteg napelemek gyártása nagyon eltérő az fent említett két típustól. A vékonyréteg napelemek esetében a szilíciumot felgőzölik a hordozórétegre, ezáltal a gyártási idő jelentősen lerövidül. A költségei szintén jóval alacsonyabbak, viszont ezen napelemek hatásfoka mindössze 6-8 %.
További lényeges szempont, hogy mennyi az adott napelem energiatermelése. A magasabb hatásfok nem egyenlő a nagyobb teljesítménnyel! A napelemek hatásfoka arra vonatkozik, hogy a referenciának tekintett napsugárzást, ami a szabványban rögzítve van, mekkora hatásfokkal alakítja át árammá. Viszont a napsugárzási viszonyok országonként, régiónként változhatnak. Pl. gyakrabban van felhős idő a hegyek közelében, de befolyásolja az is, hogy az adott ország északabbra vagy délebbre helyezkedik el. Hazánkban a mérési eredmények alapján a polikristályos napelemek teljesítenek fajlagosan a legjobban, bár a polikristályos napelemek hatásfoka nem a legmagasabb.
Összességében a monokristályos napelemek hatásfoka a legmagasabb, viszont nem feltétlenül a legjobb választás. A napelemek kiválasztásakor lényeges kérdés az ár, az összehasonlítás alapja az egységnyi teljesítmény ára, azaz a Ft/kWp. A monokristályos napelemek ára fajlagosan magasabb, ami a megtérülés rovására megy.

A napelem teljesítménye egy fontos adat a napelem jellemzése során. A napelemek teljesítménye Wp-ben, azaz Wattpeak-ben van megadva.  A Wp a napelem csúcsteljesítményét jelenti, azaz szabványos mérési körülmények között ekkora csúcsteljesítményre képes (a szabvány mérési paraméterek: 1000 W/négyzetméter sugárzás, AM 1,5, 25°-os modulhőmérséklet ). Azonban a napelem nagyon ritkán termel csúcsteljesítményen, egy évben mindössze pár órát. Ezért nem ez a legfontosabb adat a megfelelő napelem kiválasztására.
A napelem kiválasztása előtt meg kell határoznunk azt, hogy egy évben mekkora energiafogyasztást kívánunk lefedni. Az áramszolgáltató kWh-ban számol el, ezért célszerű ezzel kezdeni. Ha megvan, mennyit fogyasztunk, akkor ahhoz méretezünk egy rendszer teljesítményét. A napelemes rendszerünk névleges teljesítménye kb 80-85%-a legyen az éves energiafogyasztásunknak. Ezt egy rövid számítási példával illusztrálva:
•    A fogyasztás: 3000 kWh/év
•    A szükséges napelemes rendszer teljesítménye: 3000 x 0,85 ≈ 2500 Wp, azaz 2,5 kWp
Tehát ekkora névleges teljesítményű rendszert érdemes telepíteni optimális tájolás esetén, azaz déli irány és 35°-os napelem dőlésszög, árnyékmentes területen. Ez a napelem teljesítmény fog kb 3000 kWh villamosenergiát termelni évről-évre.
A napelem modul teljesítménye már változhat, ugyanis eldönthetjük, hogy kisebb teljesítményű napelemekből rakjuk össze ezt a rendszert, vagy nagyobb teljesítményű napelemekből. Választhatunk 230 Wp-es napelemet, akkor 11 db, míg ha egy 300 W-os napelemet választunk, akkor elég 9 db.

Mi a fontos a kiválasztás során?

Az eddigiekből láthatjuk, hogy nem egy napelem teljesítménye a fontos, hanem a napelemes rendszerünk összteljesítménye. Ennek összehasonlítása nagyon egyszerű, meg kell vizsgálni egységnyi napelem teljesítmény árát. Ez úgy történik, hogy a Wp értéket elosztjuk a napelem egységárával, így megkapjuk, hány Ft/Wp. Azonban összességében ez sem takarja a rendszer valós költségeit, mert a napelem rendszer tartalmaz még tartószerkezetet, kiegészítő elektromos eszközöket, invetrert, valakinek telepíteni is kell azt, illetve az áramszolgáltatói ügyintézést.
Tehát az energiatermelés és az ár szempontjából kevés jelentősége van a napelem teljesítménynek. A hosszú távú, megbízható használat nem egyszerűen a napelem teljesítményén, hanem a minőségi anyagokon és a megbízható szolgáltatáson múlik.